top of page

vargabona

búzakutató vállalkozás

VSP Bácska

 

A fajta a politipikus Triticum spelta L. faj és a Triticum aestivum L. emend. Fiori et Paoli. faj fajhibridje, melyben a spelta az anyavonal. A fajhibrid a kalászformától eltekintve mindenben a speltához hasonló tulajdonságú mind a minőség, mind a termesztéstechnika vonatkozásában.

Gazdasági értéke

Jellegéből adódóan (terülés 8-14mm/ó) főleg takarmány gabona, de az ismert speltákon (tönköly) belül még teljes őrlésben is az egyik legegészségesebb humán táplálkozási anyag (funkcionális élelmiszer).

Az állati takarmányozásban – az optimális táparány (1:4,5; 1:5) miatt – szinte fehérjenövénynek tekinthető.

Előnye

a) humán-egészségügyi

  • funkcionális élelmiszer-alapanyag, vagyis majdnem minden benne van, ami a szervezet számára szükséges, így  nemcsak egészséges táplálék, hanem roboráló (erősítő)  hatása van,

 

b) gazdasági

  • mezőgazdasági termelői (olcsóbb, jobb, igénytelenebb),

  • élelmiszeripari, ipari-feldolgozói, (sokirányú hasznosítás),

  • fehérje import kiváltási lehetőség.

 

Hátránya (az előnyéből fakad):

  • A megszokott termelői gyakorlatot folytatók számára már nehezen hihető pozitív tulajdonságai miatt. „Olyan sok az előnye, hogy már nem is lehet igaz."

  • Pontos és következetes technológiai fegyelem szükséges a termelés elején (talajelőkészítés, szinte precíziós vetés).

Főbb jellemzők

  • a közönséges búzát 40-100%-al meghaladó fehérjetartalom a hagyományos fehérje-számítás szerint,

  • az N-szorzója általában 8 körüli, míg a többi kalászosé 5,7-6,25 közötti,

  • a fehérje áttranszformálási hányadosa 90-94%,

  • nedvessikér tartalom 40-60%,

  • fehérje-összetevők aránya eltér a közönséges búzától, közelít az emberi-állati fehérjerendszerhez,

  • több fontosabb aminosav (lizin, methionin, cisztin, treonin, triptofán, arginin) 50-150%-al magasabb, mint az aestívumban,

  • tél- és fagytűrése kiváló,

  • bokrosodása minden aestívumtól jobb, ezért alacsonyabb a vetőmagnorma,

  • vetőmagigénye 80-100 kg/ha,

  • magassága általában 110-125cm,

  • szárszilárdsága a magassága ellenére csak sok tőszámnál és kedvezőtlen (aránytalan) eloszlásnál, valamint műtrágya hatására lehet problémás,

  • betegségreakciója elég jó; üszögre, feketerozsdára szükségtelen csávázni, lisztharmatra toleráns, vörösrozsdára évjárattól függően lehet kissé érzékeny, a fuzáriumra lényegében 100%-os növényvédelem nincs, ezt csak évjárat, a talajművelés és az agrotechnika befolyásolja,

  • intenzíven feltárja a talaj természetes tápanyag-tőkéjét, a közönséges búza számára hasznosíthatatlan holtvizet még képes mobilizálni, ezért sem javasolható a direkt műtrágyázás,

  • a szélsőséges időjárási viszonyokat az ökológiai adaptációja miatt elég jól tolerálja, kimondottan félszáraz  klímába illik,

  • érése a tönkölyökön belül korai, az aestívumokkal összevetve közép-középkései.

Egészségre gyakorolt hatása

A környezetbarát módon és a fenntartható gazdálkodás elveit szem előtt tartva termesztett Bácska egészségre gyakorolt hatása (beltartalmi mutatói) rossz természeti adottságok esetén is lényegen magasabb, mint a jó termőhelyen előállított közönséges búzáé!

A hagyományos fehérjeszámítást figyelembe véve (a novumnak magasabb szorzófaktor kell) a fehérjetartalma 19-25% között ingadozik. Sikértartalma 40-60% közötti. A létfontosságú aminosavak mennyisége legalább a duplája. Igen magas a foszfortartalma, 0,50-0,60%.

A glutamin, mint a legfontosabb izomépítő, a fejlődő szervezet egyik lényeges alapanyaga.

Ennek előanyaga a glutaminsav, mely a Bácskában közel kétszeres mennyiségben fordul elő, mint a többi gabonában. Így megérthető annak erősítő hatása.

1kg Bácska legalább annyi aminosavat tartalmaz, mint 1kg színhús, vagy 15db (1kg) tyúktojás, ezért a magas biológiai értéke is nyilvánvaló.

Amiben a jelenlegi Bácska nem egyezik meg a malom- és pékipari – de nem az egészséges táplálék iránti – igényekkel, hogy nem kemény, hanem puha-közepes és kissé ráncos szemű.

A lehető legideálisabb abraktakarmány a haszonállatok számára is.

A novum búza a gyenge humusztartalmú (homok) területeken jött létre, a Bácska fajtája ott mutatta a fentebb említetett jellemzőket. A hagyományosnak tekinthető búzaterületeken minden humusztartalom-növekedéshez – a technológiai fegyelem mellett – 1,0-1,50% fehérjemennyiség növekedése társul. (Mértünk már 26-30%-at is.)

Ásványi anyag és vitamintartalma is jelentős. Figyelemre méltó a lecitin mennyisége, ami közel áll a szójához, s melyet világszerte csak abból vonnak ki.

Lényeges, hogy a keményítő tartalma – mely legtöbbször felelős az elhízásokért – 54-60% körüli, a közönséges búzában viszont 68-72%. Tehát 18-24%-al kevesebb (a különbség a fehérje többlete). Az egészséges táparány, ami 1-4; 1-5, benne rendelkezésre áll.

A műtrágya és egyéb kémiai szerek a termesztése folyamán lényegében kiküszöbölhetők, ezért az aminosavai és keményítőjét alkotó cukor továbbra is természetazonosak maradnak. Így a szervezet számára rendelkezésre álló tápanyagai minden mellékhatás nélkül hasznosulnak.

Farmerjogú termelők úgy juthatnak áruhoz/vetőmaghoz, ha jogi személy szervezése alatt integrálódnak.

bottom of page