top of page

vargabona

búzakutató vállalkozás

Novumbúza

„ …génmanipuláció és egyéb mesterséges beavatkozás nélkül, a természet segítségével újra indult az evolúciós fejlődés.”

A közönséges búza az ősidőkben mutálódott tönköly néhány csépelhető alakjának származéka. Ha sok ezer év alatt romlottak le a változatok, akkor célszerű lenne a természettel megismételtetni mindezt.

Az 1990-es évek közepén a speltából keresztezés, génmanipuláció és egyéb mesterséges beavatkozás nélkül a természet segítségével újra indult az evolúciós fejlődés. Gyakorlatilag a spelta tudományos szóval diverzifikálódott, azaz széttagozódott. Ennek következtében speciáció, azaz fajkeletkezés történt. Így a búza nemzetség ezzel az evolúciós elágazódással gyarapodott.

 

Az új változatok minden hasznosítási iránynak eleget tesznek:

  • első elismert és szabadalmaztatott fajta a VSP Bácska, ami abraktakarmánynak, Graham-liszt előállításnak, a tönkölybúzáéval megfelelő egyéb felhasználásnak stb., felel meg a 18-25% fehérjetartalmával,

  • kialakultak az elsődleges vonalak az ipari célú felhasználás (etanol, száraz sikér, methionin stb.), valamint a komplex biomassza hasznosítás érdekében.

 

Az új faj humán- és gazdaságpolitikai jelentősége:

  • ideális tápanyag-tartalom, kiváló a felszívódás mértéke,

  • a közönséges búzát 40-80%-al meghaladó fehérje- és sikértartalom,

  • aminosav-összetételük hasonlít az állati fehérjét alkotókhoz, így biológiai értékük is közel hasonló,

  • szója után állnak lecitin- és kefalintartalmukkal,

  • kiválthatóvá tehető a drága fehérjeimport,

  • olcsóbbá válhat az állati termékek előállítása,

  • a fenntartható és terjedőben lévő bio/organikus gazdálkodáshoz megfelelően széles genetikai háttérrel bíró biológiai alapok állnak rendelkezésre,

  • jelentősen csökkenthető a környezet terhelése,

  • a kedvezőtlen természeti adottságú területek népességmegtartó képessége erősödhet,

  • új szerkezetű agrárexport invázió kezdeményezhető,

  • biomasszaként kezelve az energiafűnek, energiaerdőnek megfelelő versenytársa, az első generációs bioetanol előállítás területén a kukoricánál rentábilisabb az ikertermék (sikér, stb.) lehetősége miatt; a második generációs bioetanol nyerés esetén a hatalmas mennyiségű és száraz szalmák cellulóz-tartalma rendkívül előnyös.

Farmerjogú termelők úgy juthatnak áruhoz/vetőmaghoz, ha jogi személy szervezése alatt integrálódnak.

bottom of page