vargabona
búzakutató vállalkozás
Novumbúza

„ …génmanipuláció és egyéb mesterséges beavatkozás nélkül, a természet segítségével újra indult az evolúciós fejlődés.”
A közönséges búza az ősidőkben mutálódott tönköly néhány csépelhető alakjának származéka. Ha sok ezer év alatt romlottak le a változatok, akkor célszerű lenne a természettel megismételtetni mindezt.
Az 1990-es évek közepén a speltából keresztezés, génmanipuláció és egyéb mesterséges beavatkozás nélkül a természet segítségével újra indult az evolúciós fejlődés. Gyakorlatilag a spelta tudományos szóval diverzifikálódott, azaz széttagozódott. Ennek következtében speciáció, azaz fajkeletkezés történt. Így a búza nemzetség ezzel az evolúciós elágazódással gyarapodott.
Az új változatok minden hasznosítási iránynak eleget tesznek:
-
első elismert és szabadalmaztatott fajta a VSP Bácska, ami abraktakarmánynak, Graham-liszt előállításnak, a tönkölybúzáéval megfelelő egyéb felhasználásnak stb., felel meg a 18-25% fehérjetartalmával,
-
kialakultak az elsődleges vonalak az ipari célú felhasználás (etanol, száraz sikér, methionin stb.), valamint a komplex biomassza hasznosítás érdekében.
Az új faj humán- és gazdaságpolitikai jelentősége:
-
ideális tápanyag-tartalom, kiváló a felszívódás mértéke,
-
a közönséges búzát 40-80%-al meghaladó fehérje- és sikértartalom,
-
aminosav-összetételük hasonlít az állati fehérjét alkotókhoz, így biológiai értékük is közel hasonló,
-
szója után állnak lecitin- és kefalintartalmukkal,
-
kiválthatóvá tehető a drága fehérjeimport,
-
olcsóbbá válhat az állati termékek előállítása,
-
a fenntartható és terjedőben lévő bio/organikus gazdálkodáshoz megfelelően széles genetikai háttérrel bíró biológiai alapok állnak rendelkezésre,
-
jelentősen csökkenthető a környezet terhelése,
-
a kedvezőtlen természeti adottságú területek népességmegtartó képessége erősödhet,
-
új szerkezetű agrárexport invázió kezdeményezhető,
-
biomasszaként kezelve az energiafűnek, energiaerdőnek megfelelő versenytársa, az első generációs bioetanol előállítás területén a kukoricánál rentábilisabb az ikertermék (sikér, stb.) lehetősége miatt; a második generációs bioetanol nyerés esetén a hatalmas mennyiségű és száraz szalmák cellulóz-tartalma rendkívül előnyös.
Farmerjogú termelők úgy juthatnak áruhoz/vetőmaghoz, ha jogi személy szervezése alatt integrálódnak.