top of page

vargabona

búzakutató vállalkozás

VT Salvatio

 

A királybúza első államilag elismert fajtája a VT Salvatio.  A fajta magassága, robusztussága a speltára, szemformája, beltartalma a kettő faj keveréke, de főleg a javított dicoccumra jellemző. Agrotechnikai kezelhetősége megegyezik az aestivummal.

A fajta száraz- és kelt tészták

készítésében való felhasználhatósága

A búza egyesíti magában először is a száraztészta készítéséhez szükséges paramétereket:

  • magas szemolina (dara) tartalom az őrlési technika függvényében,

  • magas fehérjetartalom (tojásnélküliség kívánalma),

  • magas karotin tartalom: 4,2-7,0 mg/kg (tojás sárgája nélküliség lehetősége),

  • és nagyon rugalmas sikérszerkezet (optimális főzési tulajdonságok).

Mindezek mellett a királybúza humán- és gazdaságpolitikai jelentősége sokban megegyezik a novumbúzánál kifejtettekkel, mindössze a fehérjetartalma nem éri el a 18-26%-ot, hanem általában 14,5-18,5% között alakul, viszont a jelenlegi sütőipari technológiába teljesen belesimul, csak ki kell tapasztalni a folyadékmennyiséget és a dagasztási módszereket.

Gasztronómiai és élelmiszer-egészségügyi jellemzők

  1. A klasszikus értelmű minőségben vetekszik vagy jobb a kanadai tavaszi búzáknál.

  2. Kiváló száraz tészta alapanyag is a benne levő tönke vérvonal miatt, lényegében a durumot is fölözi a beltartalmában.

  3. A királybúzalisztek színe a közönséges lisztekétől eltérően nem fehér vagy szürkésfehér (BL-80, BL-112), hanem világossárgás a benne lévő természetes karotin festékanyag miatt.

  4. Ezeknek a liszteknek ízűk van – nem ízetlen, porszerűek – van egy különleges kulináris élvezetet adó jellegük, igazi gasztronómiai kiválóság.

  5. A királybúzalisztek a közönséges fehér liszttől a vízfelvétel ütemére és mennyiségre eltérően reagálnak, ezért célszerű kezdetben kisebb mennyiséggel próbálkozni. A lényeg: kezdetben lassabb a vízfelvétel (a kissé nagyobb szemcseméret is oka), de később fokozatosan többet képesek majd felvenni.

  6. A búza termesztéséhez a műtrágya felhasználása nem ajánlott, ezért a lisztjei nem 'mérgezőek'.(A közönséges liszteknek a műtrágyázás hatására valószínűsíthetően megváltozott a fehérjeszerkezete emiatt hosszútávon többé-kevésbé felelősek lehetnek a különböző intoleranciák, allergiák kialakulásában, többek között az immunerősség függvényében a gluténérzékenység kialakulásában is.)

  7. Igazolt és nem igazolt gluténérzékenyek egyaránt visszajelezték már, hogy a szokásos panaszok nem jelentkeztek a királybúzalisztből készült termékek fogyasztása után.

  8. A tojás nélküli száraztészta készítéshez felhasznált KBL lisztek sok tojás eredetű megbetegedéstől (pl. salmonella) megkímélik a szervezetet úgy, hogy 4-6 db tojásegyenértékkel bíró fehérjetöbblettel rendelkeznek.

  9. A magasabb fehérjetartalom és a testazonosabb aminosav-szerkezet miatt az ebből készült termékek (kenyér, péksütemény, tészták stb.) erősítő és egészség megőrző tulajdonságokkal bírnak.

Farmerjogú termelők úgy juthatnak áruhoz/vetőmaghoz, ha jogi személy szervezése alatt integrálódnak.

bottom of page